5. hét: Vesszőparipa zokniból

Andris épp a lovagos korszakát éli, ezért karácsonyra András bevállalta a fakard és fapajzs készítését, én meg a lónak ugrottam neki. Először a gyülekezetben láttam, ott csináltak ilyesmit a gyerekeknek, aztán némi kutakodás után megtaláltam ezt a fantasztikus leírást a neten. Némi módosítással, az enyém ilyen lett:

És így készült:
Hozzávalók:
- seprűnyél (gyerekméretre vágva) - én a szomszédunk által kiselejtezett kiságyrácsat használtam
- felnőtt gyapjú vagy pamutzokni (páratlan zoknik ideális felhasználási módja:)
- töltőanyag (pl. gyapjú...)
- csavar vagy szög
- gumicérna (elhagyható)
- filc vagy bőr a füleknek
- vastag fonal sörénynek
- gomb és filc a szemhez
- kb 1 m szalag
- 2 függönygyűrű vagy kulcskarika...
- 2 csengettyű
- 80 cm zsineg

1. Kitömtem a zoknit, beledugtam a rácsot és zsineggel rákötöztem. András egy szöggel rögzítette a zoknit a fához, hogy ne csússzon le (a sörény szépen takarja).
2. Felvarrtam a sörényt (az angol tutoriálban jó rajz van hozzá!)
3. Barna és nyers színű filcből kivágtam két-két fület (ehhez is van jó rajz), pelenkaöltéssel hímzőfonallal összevarrtam. Az alját kicsit összehúztam, pár öltéssel rögzítettem, majd a zoknira varrtam.
4. Világos filcből 2 kicsit nagyobb kört vágtam ki, mint a gomb, majd a filcet és gombot együtt szintén fölvarrtam a zoknira. A hímzőfonallal kicsit összébb is húztam őket a zoknin keresztül, hogy a szemek mélyebben üljenek.
5. A zabla, kantár elkészítése nagyon jól le van írva a fenti linken, angoltudás nélkül is viszonylag könnyen érthető, mert jó rajzok vannak hozzá. Ezt most nem is ragoznám.
6. Láncöltéssel megrajzoltam a száját.
7. A szög ellenére is folyton elfordult a paci feje, de segített, hogy a zokni alját (ahol zsineggel kötöztem a nyélhez) filccel is körbetekertem, és azt ragasztóval a fához rögzítettem.

Persze készül majd még egy Saminak, meg talán egy csacsi is Sancho Panzának:)



P.s. A letölthető öltöztető babát igyekszem még szombaton fölrakni, és lesz meglepi is!