Sokan adtunk már dunsztosüvegbe ajándékot és lekvárt is. De ez egy különleges karácsonyi ajándék, mert karácsonyi lekvárt rejtenek az üvegek.
A receptet innen vettem (hát igen, itt már a szépen csomagolt lekvárok sorakoznak), és természetesen átalakítottam.
Változtatásaim:
- Az alma héját és magházát nem dobtam ki, mert almazselét csináltam belőle (nincs fotó, mert a fiúk a hétvégén megették az összeset).
- Én csak daraboltam az almát, nem reszeltem. Aki, mint a recept írója szereti, ha benne maradnak a kis darabok, reszelje le, de én turmixolást terveztem, így feleslegesnek tartottam a reszelést. Az első két alma megpucolásánál egy adag cukorral és citromlével én már feltettem főni a darabokat, így mire a végére értem, az első adagok gyönyörűen szétfőttek.
- Nem adtam hozzá se zseléfixet, se semmi tartósítót.
- Én dunsztoltam, biztos, ami biztos (bár 2010-et tuti nem érik meg).
Tetejére kerek picike csipketerítő, majd narancssárga kenderzsinórral fogom rákötni. A címke elkészítése még várat magára, de a végleges verziót is meg fogom mutatni.
Az íze valami mesés, igazi karácsony.
Kóstolás után egész nap a következő dalt dúdoltam:
"Gyertyafény, szép remény, karácsonyi sütemény."
Feltehetőleg valahol belekerült a dal a lekvárba, mert a férjem is ugyanerre zendített rá, miután megízlelte.
A múlt héten tettem még el kis üvegekbe chilis fokhagymás olajat, de valahogy sehogy se mutat jól a fényképen. Majd keresek valami jobb üveget és abba is teszek el. Valamint tervezek még kipróbálni más fűszerolajokat is, soha sem csináltam még, nagyon kíváncsi vagyok az eredményre.
No comments:
Post a Comment